2010. november 6., szombat

Osho


Kedves Lányok!
Ép egy hete ,hogy hírt adtam magamról , s lásd micsoda felemelő érzéssé vált,hogy itthon lehetek és már így köszönhetem meg kedves együttérző-biztató szavaitokat.

Nagyon jól esett és viszonoznám-köszönném most Osho soraival , amelyek talán keménynek tűnnek , de érdemes elgondolkodnunk rajta, még ha pillanatokig tesszük is ezt, azonban visszacsenghetnek fülünkben és meríthetünk belőle mindig.


„Az egyik pillanatban még itt volt, a másikban már nincs sehol. Az egyik pillanatban még itt vagyunk, a másikban már el is távoztunk. És csupán ezért a röpke pillanatért mekkora hűhót csapunk: mennyi erőszakot, mennyi ambíciót, szenvedést, viszályt, haragot, gyűlöletet gerjesztünk! Csak ezért a rövid pillanatért! Egy állomás várótermében ülünk, és miközben a vonatot várjuk, óriási zsivajt csapunk: egymás haját tépjük, vérig sértjük a másikat, birtokolni, főnökösködni, uralkodni próbálunk másokon - politizálunk. Aztán megjön a vonat, és mindenki örökre eltűnik, mintha ott se lett volna.”

/ Osho /

2 megjegyzés:

  1. Kedves Alma!

    Pihenj sokat, erősödj. Fűzzél sok szépet pihenés közben.

    Osho sorai nagyon találóak keménysége ellenére is.

    További jobbulást neked!

    VálaszTörlés
  2. Valóban nagyon elgondolkoztatóak Osho szavai, köszönöm hogy megosztottad velünk! Örülök, hogy már otthon vagy, meglátod így gyorsabb lesz a teljes gyógyulás is! Szívesen olvasom a gondolataidat is, tehát írjál ha még nem érzed magad elég erősnek a fűzéshez. Most legfontosabb a pihenés, erősödés. Mielőbbi teljes gyógyulást!!!!! :-)))

    VálaszTörlés